Derenk a szellemfalu
Derenk

Derenk kisközség a történeti Torna, majd Abaúj-Torna vármegyében, 1943-tól romközség, 1945-től Szögliget község "külterületi lakatlan helye". 1950-től Borsod-Abaúj-Zemplén megye része. Az Aggteleki-hegységtől keletre fekvő Alsó-hegy kistáj déli részén települt falu. A Bódva folyóba tartó Ménes-patak vízgyűjtő területén, karsztforrásokban gazdag vidéken fekszik. A festői környezetű, hegyekkel övezett település, amelynek határában egy magas sziklás hegycsúcson ma is állnak az eseménydús Szádvár romjai. Határa az Aggteleki Nemzeti Park része, Szögliget anyaközség révén a Galyasági Településszövetség tagja.

 

 

Derenk a somfélék (Cornaceae) hazája. Határában a húsos som (Cornus mas) volt a leggyakoribb. Skarlátvörös bogyótermése ehető, húsa savanykás, befőzték vagy pálinkát főztek belőle. Fája esztergályozásra alkalmas. Derenken közkedveltek voltak a somfanyéllel ellátott munkaeszközök. 
Derenk középkori település. A falu neve szláv eredetű: Deren - Deryn - Dren - Drenka - somfát jelent. A határban magasodó (460 m) sziklás hegycsúcson állott Szárd- vagy Szád-vára, amelynek múltja szerves részét képezte a település történetének. A település mindig is a vár tartozéka volt: először mint királyi birtok, majd a Bebekek, a gróf Csákyak és a herceg Esterházyak földesúri várbirtoka, később a felrobbantott várról elnevezett uradalom, a szádvári domínium falva. 

Az 1427. évi portális összeírás azt jelzi, hogy Derenk ekkor már jelentékeny falu volt, hisz 23 jobbágyporta adózott földesurának. Derenk lakossága a török megszállás és a Rákóczi szabadságharc alatt erősen megfogyatkozott. Az 1711-ben dúló nagy országos pestisjárvány az addig magyar lakta települést jócskán megtizedelte, a fekete halálnak áldozatul nem esett lakosság pedig elmenekült. 1715-ben és 1720-ban is - ahogy ez az országos összeírásokból kitűnik - lakatlanul állott, mint curiális község. Spontán betelepülés és az Esterházyak szervezett telepítése révén (paralel folyamatként) javarészt szepességi górál jobbágyok érkeztek Derenkre. 

A levéltári dokumentumok tanúsága szerint a Derenkre 1717 és 1720 között érkező családok egyértelműen lengyelországi elszármazottak voltak: "Anno 1717 per Polonis advenas impopulatum", vagy a kor híres tudósának, Bél Mátyásnak a Notitia Hungariae... c. műve Torna vármegyére vonatkozó fejezetében történt feljegyzése szerint Derenknél ezeket írta: "Polonis noviter impopulata" . A fentiek azt a tényt erősítik meg, hogy a 18. századi derenki lengyelség a legrégibb magyarországi nemzetiségek egyike, amely a mai napig, közel 300 éve őrzi ősei nyelvét és etnikai tudatát. 
Derenken 1833-ban 56 házban 507 döntően római katolikus lakott. Fényes Elek közel 20 év elteltével (1852) 418 lelket regisztrált , ebből 407 római katolikus mellett 11 fő református volt. A továbbiakban a lakosság száma így alakult: 1869-ben 392fő, 1900-ban 367 fő, 1910-ben 373 fő, 1920-ban 416 fő, 1930-ban 439 fő, 1941-ben 443 fő. Külterületi lakott helye: Vidomaj puszta volt. 

A II. világháború idején Horthy Miklós kormányzó összefüggő vadászterületet kívánt itt kialakítani.1943-ban (illetve már az azt megelőző években, 1938-tól) kezdetét vette a helyi lakosság életterének újbóli megváltoztatása. Az újabb áttelepülés vagy áttelepítés jobb körülményekkel és gazdagabb terméshozamú földekkel rendelkező falvakba történő átköltözést jelentett, de az együvétartozás szétzilálását is. 
A derenkiek a táj adta adottságokat jól ismerve gyakorta éltek az orvvadászat lehetőségeivel. A kormányzó úr Derenk határában medvéskertet létesített és fokozatosan csábítgatták a lakosságot más településekre. 
1943-ra megszűnt a falu! A katonai járművek, az odavezényelt munkaszolgálatosok, a tehervagonok - mind-mind az áttelepítés szolgálatában álltak hosszú hónapokon át. A lebontott házakat és magát a falu templomát is célfuvarban szállították. Az ősi derenki lengyel lakosság szétszéledt: 1-2 család Emődön, Mezőnyárádon, Szendrőn, Tiszaszederkényben, Tóharaszton, Vattán; 10-10 család Büdöskútpusztán, Martonyiban és a mai Szlovákia területén; 20-20 család Ládbesenyő-Andrástanyán, Sajószentpéteren; és legtöbben 50 család Emőd-Istvánmajorban talált újabb otthonra. 
Etnikai és nyelvi tekintetben a derenkiek 1943-ig nem asszimilálódtak a szomszédos magyar vagy szlovák lakossághoz. Ennek okát elsősorban a természeti viszonyok által is biztosított, zárt közösségükben, a falun belüli házasodási szokásukban látjuk. Szenzációnak is beillő tény, hogy a derenki telepesek leszármazottjai még mindig őrzik a nyelvükben a lengyel nyelv 18. századi archaikus fordulatait. A 24. órájába lépő derenki lengyelség hagyományainak ápolása és kultúrájának (minél további) megőrzése érdekében rendezik meg évente - a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lengyel kisebbségi önkormányzatok és az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat szervezésében, anyagi támogatása mellett - a nagysikerű Derenki Búcsút.

2005. július 24. 

Dr. Rémiás Tibortörténész-muzeológus

 

Az események alakulása 2007 tavaszától felgyorsultak az események, a rom település és környezete egyre kultúráltabb lett, a még fellelhető épített emlékek kezdtek megújulni. Mindez köszönhető a minden szinten - országos és megyei - vezetésében megújult Lengyel Kisebbségi önkormányzatoknak, az összefogásnak, a pályázatokon való eredményes részvételnek, a történészek kitartó kutató munkájának.

Dr. Janusz Kamocki történésznek, a Krakkói Jagelló Egyetem professzorának, és Dr. Rémiás Tibor történésznek, a Miskolci Herman Ottó Múzeum osztályvezetőjének, sikerült kutatásaik eredményeképpen dokumentumokkal bizonyítani, hogy a XVIII. század elején, a lengyel telepesek a mai, Bukowina Tatrzanska, Bialka Tatrzanska és Czarna Góra településekről érkeztek az egykori Derenkre. Utódaik egy csoportja részt is vett a 2007. évi Derenki búcsún, ahol a kapcsolatok köcsönös felvételéről, illetve bővítéséről döntöttek. Ekkor került felállításra Vidomáj pusztánál a kőoszlop, melyen kétnyelvű (magyar-lengyel) szöveg tájékoztatja az ideérkező vándort. Bővebb információt a mellette álló tábla nyújt.

A sikeres pályázatok eredményeképpen még ebben az évben megkezdődött a volt általános iskola és a temető felújítása. Ezen megkezdett munkák, beruházások átadására a 2008-as búcsú alkalmával került sor. A megújult iskola bejárata felett tábla hirdeti, hogy a látogató a Derenki Lengyelség Emlékhelyére érkezett. Az épületben háromnyelvű (magyar-lengyel-angol) feliratozással emlékkiállítás nyílt, mely a derenkiek mindennapjait, szokásait, kultúráját mutatja be.A temetőben jelképes keresztek jelzik az ősök nyughelyét. A hajdani portákon tábla jelzi az egykori tulajdonosok nevét, kitelepítésük helyét és idejét.Újra felállításra kerüt a fém feszület az iskola előtt, az út mellett és megjelent Dr. Rémiás Tibor monográfiája Derenkről. A derenki búcsúra népes lengyel delegáció érkezett az ó-hazából. Ennek a látogatásnak a viszonzására októberben került sor, ugyanis a lengyel település templomának búcsúünnepe ekkor van a védőszentek tiszteletére.

A 2009-es Derenki búcsúra jelent meg Dr. Rémiás Tibor "Derenk monográfiája" lengyel nyelven. A kölcsönös látogatás létrejött ebben az évben is, melyekről képek a honlap "események" menüpontja alatt és cikkek a "sajtó/prasa" menüpont alatt találhatóak.

2010. január 18.
Fekete Dénes szerkesztő munkatárs

www.derenk.hu

Derenk a szellemfalu
 

Online foglalás/Online booking

Nomád Baradla Turistaszálló

A turistaszállóban egész éveben 2 , 3 és 4 ágyas szobák várják vendégeinket.
Foglaljon most>>

Nomád Baradla Rönkfaházak

Összkomfortos, 50 m2, 7 ágyas új építésű rönkfaházakkal várunk minden kedves ideérkező vendéget.
Foglaljon most>>

Tájékozódjon Árainkról

Vendégek komfortfokozattól függően választhatnak az olcsó szálláshelyektől a valamivel magasabb árfekvésű igényes, új rönkfaházakig.
Nézze meg árainkat>>

Programajánlatok/Programs

Barlangtúrák

A látogatók többféle barlangtúra közül választhatnak, melyek állandóak vagy a forgalom függvényében indulnak. 
Bővebben

Felszíni túrák

Jól kiépített tanösvény és túraútvonal-hálózat (Országos Kéktúra). Ajánlott térkép: Cartographia Gömör-Tornai karszt.
Bővebben

Osztálykirándulások

Az erdei iskola program központi témája az ember és a természet kapcsolata, az ember-természet kölcsönhatás értelmezése.
Bővebben

Információk/Useful information

ANPI Eseménynaptár 2013.

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága által kiadott 2013. évre érvényes programajánlatokat olvashatja itt.
Bővebben

Barlangtúra indulási időpontok és árak

Megtekintheti az ANPI által kiadott 2012. évre érvényes barlangtúra indulási időpontokat és árakat.
Bővebben

Felszíni túra indulási időpontok és árak

Megtekintheti az ANPI által kiadott 2012. évre érvényes felszíni túra indulási időpontokat és árakat.
Bővebben

Rólunk írták/Articles about us

Rólunk írták

A szallas.hu portálon írták rólunk.
Bővebben